Az idei pályázatokról és a zsűrizésről Kálmán Borbála, művészettörténész, a Ludwig Múzeum kurátora mondja el személyes tapasztalatait.
„Mindenek előtt szeretném megköszönni minden pályázónak, hogy részt vett idén a DECODE-on. Bár már ötödik alkalommal ér a megtiszteltetés, hogy zsűritagként részt vehetek a pályázatok feldolgozásában, mindig nagy lelkesedéssel fogok neki az egyenkénti megismerésükben, úgy látom egytől egyig fontosak a döntéshozatal folyamatában. A művészeti kategóriában, de ezt ugyanúgy elmondhatnám az építészeti kategóriára is, egyre jellemzőbb a munkákra, hogy igyekeznek a pályázat adta lehetőséget kiaknázni, jelentőségteljes történetek, komplex témák köré szőtt gondolatvilágok bontakoztatnak ki. Egyre több pályamunka teszi magasabbra a lécet, sajátos narratívát és vizuális világot teremtve a rendelkezésre álló három perchez – mindazonáltal a zsűrizés szempontjából ez nem jelent feltétlenül könnyítést, sőt, kifejezetten nagyobb lesz a kihívás azon pályaműveket megtalálni, amelyek a legjobb összhangot képviselik a dekódolás, a megfogalmazás, a megvalósítás terén. Mint minden évben, a hosszú órákon át tartó zsűrizés alatt vannak igencsak ellentétes meglátások, és kiváltképp idén, hosszú viták zajlottak egy-egy pályamű kapcsán, leginkább mert oly sok féle megközelítésük létezett. Valóban, az előttünk kibontakozó, a zsűrizés alatt közösen tovább gondolt jelentésrétegek adják a DECODE sajátosságát, és ettől válik igazi műhelymunkává, építészeti és művészeti meglátások közös nevezőre hangolása. A művészeti kategóriában messzire vezető eszmecserék voltak, fontos kérdéseket értintettünk. De szót ejtettünk még absztrakt optikáról, a kudarc humoráról vagy a társadalmi szövet nedvességéről – ugye, hogy messzire vezető volt! Szeretnénk bátorítani mindenkit, hogy készüljön a következő díjra – hiszen már most várjuk, hogy elkezdődjön a 2023-as dekódolási folyamat!”